|
|
|
Tweet |
|
|
|
Ma már lerágott csontnak számít Lázár János kétmilliós támogatása, melyet a költségvetésnek adott. Pedig ezt nem szabad elfelejteni. Talán lesz majd egyszer valaki, aki felelősségre fogja vonni őt. Mint ismeretes Lázár három utazási számlája igen tetemes összeget tett ki. Angliai két éjszakás utazása 920 ezer forintba került. Továbbá egy kétnapos olaszországi út 582 ezerbe, egy szintén kétnapos svájci kiküldetés pedig 469 ezerbe került. Az összegek csak a szállásra voltak elegendőek. Az étel, ital vajon mennyibe került, és ki finanszírozta?
Mindezt az Origo hozta nyilvánosságra. A cikksorozat íróját Sáling Gergő főszerkesztőt eltávolították az Origo szerkesztőségéből, majd több kolléga követte őt.
Az adatok eltitkolása miatt bírósághoz fordult az Origo. A bíróság úgy döntött, hogy nyilvánosságra kell hozni az utazással és szállással kapcsolatos adatokat. – Na, azt már azért mégsem! Mit gondol a bíróság? – gondolta Lázár, és gyorsan befizette a kétmillió forintot a költségvetésbe. Kvázi támogatásként.
Volt idő, mikor a „kölcsönvett összeget” sikkasztásnak nevezték, és ennek megfelelően minősítették. Az átkosban könyvelők és pénztárosok sokasága élt hasonló megoldással. Kölcsönvette, majd kicsit később, mikor szorult a hurok, visszatette. Persze csak kiderült, és sikkasztásért elítélték az illetőt. Manapság a magas pozíciót betöltő embereknél ez nem divat, sőt nem is tartják bűnnek.
Világossá vált mindenki előtt, hogy napjainkban a sikkasztás – mint nem büntetendő cselekmény – úri huncutság. Szögezzük le: ha a törvény szerint jár a költségtérítés, akkor nem kell visszafizetni, de ha nem jár, akkor a visszafizetés ellenére is büntetendő cselekedet marad annak felvétele.
De nézzünk egy másik esetet, szintén napjainkból. Olvasom egy nem Csongrád megyei napilapban, hogy 13 hónapot ült előzetesben egy középiskolás fiú, mert barátjával állítólag pólót loptak. A két fiú közösen egy kiskorú gyermeket bírt rá arra, hogy unokaöccsüknek adja át a pólóját. Erőszak nem volt, pusztán szóbeli követelés és parancs. Persze ez is elítélendő, ezt sem szabad megengedni. Az elkövető 17 éves fiú rendezett körülmények között élt, büntetlen előéletű volt. A pólót saját maga adta vissza a sértetnek. A sértett is azt vallotta a bíróságon, hogy nem volt erőszak.
Két eset, két megítélés. Mindkét esetben megtérült a kár. Egyik 13 hónap előzetes, a másik semmi, még egy vizsgálat sem. Ki érti ezt? Magyarországon vagy a bűn fogalma változott meg, vagy a bűn nem minden elkövető esetén büntetendő.
Egy biztos ma Magyarországon nem jó élni. Nem csoda, hogy sokan elhagyják országunkat. Ők talán jól is teszik. Bizonyára jobban és nyugodtabban élnek új hazájukban. Ez a tendencia, még sokáig nem fog megváltozni. Bár az is lehet, hogy így lesz Magyarországé az egész világ.
–krupi – |
|
|
|